Történetünk és sajtónk - 1994-2006

A Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítványt (MEJOK) 1994-ben Budapesten alapította Hermann Zsolt György újságíró. A szervezet feladata emberi jogi jogsértések áldozatai részére jogi segítség nyújtása, eltitkolt jogsértő esetek felderítése, hazai és nemzetközi médiumokon keresztül a közvélemény tájékoztatása, az emberi jogi elvek és jogok megismertetése.
Az alapítvány egyike az 1989-90-es magyarországi politikai rendszerváltás után már törvényes keretek között dolgozó úgynevezett nem-kormányzati (NGO) jogvédő szervezeteknek. Ezek közül öt, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Martin Luther King Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a MEJOK és a Menedék Egyesület kibontakozásáról írt Szabó Máté a Fundamentum emberi jogi folyóirat 1997. évi 2. számában A katakombákból a professzionalizmus felé - a jogvédő civil szervezetek helyzete Magyarországon a rendszerváltás után című cikkében.
Az alapítvány a kilencvenes években meghatározó szerepet vállalt a Magyarországra érkező menekült külföldiek ügyvitelében. Ügyfelei nagy számban a korábbi Jugoszlávia, vagy Afrika egyes területein dúló háborúk, vagy az iraki, afganisztáni stb. diktatúrák elől szöktek hazájukból. A szervezet praxisában napjainkig előforduló közel nyolcezer, külföldi ügyféllel kapcsolatos eljárás jelentős része ebben az időszakban zajlott.
Hazánkban ezalatt alacsony színvonalon, az emberi jogokat tömegesen és súlyosan megsértve zajlottak az állami idegenrendészeti és menekültügyi eljárások. A többnyire kínzásokon, háborús traumákon átesett, néha kiskorú gyermekekkel menekülő külföldiek ügyeit hónapokig, évekig "intézte" az illetékes igazgatási szervezet, mialatt többségüket leromlott állapotú, túlzsúfolt, emberi lakhatásra alkalmatlan laktanyákba zárta. Gönczöl Katalin országgyűlési biztos, aki több ilyen laktanyát is felkeresett megállapította, hogy azokban a "börtönnél is rosszabb körülmények" között tartanak fogva embereket. Mások - a szintén több laktanyát felkereső MEJOK is - úgy tapasztalták, egyes kihasznált katonai objektumokban koncentrációs tábor üzemel.
Az egyik lágerben, a szombathelyi "közösségi szálláson" 1999. február 28-a és március 6-a között három szervezet, a Hárdi Lilla pszichiáter vezette Cordelia Alapítvány, a MEJOK és a Magyar Helsinki Bizottság harmincnyolc munkatárs bevonásával végzett vizsgálatot, majd jelentésben adott hírt a látottakról. A szombathelyi közösségi szállás című összefoglalót a Fundamentum 1999. évi 3. száma közölte.
A kétezres években, ahogy Magyarországon csökkent a benyújtott politikai menedékkérelmek száma, a MEJOK ügyfelei között egyre növekvő arányt képviselnek a magyar állampolgárok egyes csoportjai. Mivel a szervezet székhelye és központi irodája a Józsefváros (Budapest, VIII. kerület) leromlott részén, a mai Magdolna-negyedben található, ahol jelentős számban élnek cigány származású lakosok, indokolt volt önálló roma jogvédő programot indítani (2001-2002). Az évtized során folyamatosan növekszik a tiltott drogok fogyasztásával kapcsolatos jogi tanácsadások, valamint az egészségkárosodottak szociális ellátását célzó eljárások száma. Az alapítvány 2002 óta a drogfogyasztókat segítő ártalomcsökkentő (a droghasználat egyéni és társadalmi ártalmait mérséklő) szolgáltató munkát is végez: ügyfélszolgálatán, szórakozóhelyeken, utcai megkeresés során jogi, szociális és pszichológiai tanácsot ad.
A MEJOK 2006. szeptember 8-án szerződést kötött az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal (IRM), melynek értelmében a Jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) alapján, 1515. nyilvántartási számon jogi segítő szervezetként dolgozik a jövőben. A Jst. rendelkezéseinek megfelelően szegény, külföldi és hajléktalan ügyfeleket fogad, de - főleg az érdeklődők magas száma miatt - a jogi tanácsadást drogfogyasztók és hozzátartozóik részére is elérhetővé teszi.

2006. október 1.

A MEJOK sajtójából (1994-2006)

Magyar Narancs
Hírek a Magyar Narancsban
Riportok a Magyar Narancsban
Publicisztika a Magyar Narancsban

Fundamentum

Népszabadság

A MEJOK könyvben